Etika fogalomtár

A genetikára vonatkozó etikai diskurzust és bármely olyan törekvést, mely megkísérel reflektálni az adott területtel kapcsolatban felvethető etikai kérdésekre, a gének és a genetikának az egyéni és a társadalmi életben játszott szerepéről alkotott koncepció irányítja. Tehát mielőtt felvázolhatnák, hogy milyen etikai kérdéseket vet fel a genetika, és etikai mérlegelés tárgyává tehetnénk, már rendelkeznünk kell a génekről alkotott elképzeléssel. Valamilyen fogalmat kell alkotnunk arról, hogy mik is azok a gének és milyen szerepet játszanak az emberi életben.

A genetika etikai ügyei és a széles társadalmi vitákat kiváltó aspektusai közül számos olyannal találkozhatunk, mely a gének emberi életben játszott szerepét túlhangsúlyozza, és így az etikai megközelítés megalapozottságát is veszélybe sodorja. A jelen fejezetben igyekszünk elkerülni a gének szerepének túlzó megjelenítéseit, a genetikai redukcionizmust, és a genetikai determinizmust is, valamint a kortárs genetikát övező sci-fi szcenáriókat. Genetikai deterministának azokat a vélekedéseket nevezzük, melyek szerint a génjeink tesznek azzá, amivé válunk: „mutasd a DNS-ed megmondom ki vagy”! A genetikai determinista nézeteknek nyújthatnak támpontot a médiában megjelenő hírek és a kutatók által használt metaforák is, mint például a DNS, mint „Az Élet Könyve”, vagy „az élet tervrajza”, és az olyan hírek, melyekben naponta hallani az alkoholizmus, hűtlenség, stb. újonnan felfedezett génjeiről. A genetikai redukcionizmusnak nevezzük azt, amikor a gének és az emberi tulajdonságok közötti összetett kauzális viszony leegyszerűsítő módon ábrázolódik. Mindkét téves elképzelés ahhoz vezet, hogy a géneknek az emberi életben (betegségekben, tulajdonságokban) játszott szerepét túlságosan és igazolatlanul túlhangsúlyozzák, így a társadalmi vagy környezeti, azaz összes nem-genetikai faktor okozati szerepét elhanyagoljuk a genetikáról alkotott nézeteinkben.

A genetizáció fogalmát az orvoslás, genetika, társadalom és kultúra közötti egymásba fonódó kapcsolatok leírására társadalomtudósok vezették be a bioetikai diskurzusba. A terminust Lippman alkotta meg, és leginkább a biotechnológiai forradalom társadalmi kritikusai használják (Lippman, A., 1991). A genetizáció tulajdonképpen a medikalizáció társadalmi folymatának a jelenségén belül elhelyezhető részegység. A genetizáció társadalmi folyamata magába foglalja az egyének DNS kódok alapján történő újra definiálását, és egy új nyelv megjelenését, melyben a genetikai kódok, tervek, jellegek, diszpozíciók, térképek terminusaiból összetevődő genomikai szótár kerül alkalmazásra az emberek életének és viselkedésének értelmezésénél, valamint a betegség, az egészség és a test géntechnológiai megközelítésének különféle módjai is ide sorolhatók (ten Have, HA., 2001). Lippman használatában a genetizáció: „az az egyre erősödő tendencia, melyben az emberek között genetikai alapon teszünk különbséget; melyben a legtöbb rendellenesség, viselkedésbeli és pszichológiai variáció definiálása teljesen vagy részben genetikai eredetre hivatkozik” (Lippman, A., 1998). A genetizáció tézise arra a társadalmi jelenségre épül, miszerint a genetika egy igen erős társadalmi reprezentációra tett szert az elmúlt néhány évtizedben és egyfajta genetikai determinista retorika övezi. A genetizáció folyamata, megerősödött ideológiaként komoly befolyást gyakorolhat az emberek önmagukról és másokról való gondolkodásra: „…újradefiniálja azt, hogy mi számít az emberek közötti jelentős különbségnek, és bizonyos embereket és intézményeket feljogosít ezeknek az új meghatározásoknak létrehozására” (Lippman, A., 1991). A genetizáció tézise szerint ennek a társadalmi folyamatnak az egyik hatásaként a csoportok és egyének közötti genetikai különbségek intézményesülhetnek, és olyan értékre tehetnek szert, amely fokozza az elvileg minden emberi különbségben benne rejlő diszkriminációs képességet.

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat