Szeretet
Meghatározása:
A szeretet szónak különböző szövegkörnyezetben különböző jelentései lehetnek. Más nyelvek gyakran több szót használnak rá, hogy a szeretet ernyője alatt kifejezett különböző dolgokat írjanak le, amit a magyarban pusztán a szeretet jelöl. Erre jó példa a görög szavak pluralitása a "szeretet" szóra. A kulturális különbségek a szeretet megfogalmazásában csak tetézik annak problematikáját, hogy egyetemleges meghatározást alkossunk.
Bár a szeretet természete vagy lényege gyakorta képezi viták témáját, a szó különböző vonatkozásai tisztázhatóak azzal, hogy meghatározzuk mi az, ami nem szeretet. A pozitív érzelmek általános kifejezéseként (a kedvelés erősebb formája) a szeretetet általánosan szembeállítják a gyűlölettel (vagy a semleges érzéketlenséggel); és mint egy kevésbé szexuális és inkább érzelmesen intim formája a romantikus vonzódásnak, a szeretet ellenpólusaként a bujaság jelenik meg; romantikus vonatkozásában a szeretet általában a szerelem kifejezésével kerül ellentétbe, ahol a szeretet pusztán baráti vonzódást, a szerelem pedig romantikus érzelmeket mutat.
Amikor elvont fogalomként beszélnek a "szeretetről", az általában a személyek közötti szeretetre utal, egy olyan tapasztalatra, amelyet egy személy egy másik személy felé érez. A szeretet gyakran magába foglalja a gondoskodást vagy azonosulást egy személlyel vagy egy dologgal, belefoglalva az önmaga felé érzett szeretetet (narcizmus). A szeretet megértését nehezítő kultúraközi különbségeket tetézve, a szeretetről alkotott elképzeléseink a történelem során rendre változtak. A szerelem mai fogalmak szerinti meghatározása néhány történész szerint a középkor utáni Európában jelent meg, bár a romantikus vonzódás azt megelőzően is jelen volt az ókori szerelmi költészetben. A szeretet összetett és elvont természete miatt, a szeretet és szerelem körüli diszkurzus általában közhellyé butul, és általános idézetekre szűkül, például Vergilius híres mondata, miszerint "A szeretet mindent legyőz". Aquinói Szent Tamás, Arisztotelész nyomdokain járva a szeretetet "a mások felé érzett jó szándékként" határozza meg. Gottfried Leibniz azt mondta, "a szeretet olyan öröm, amit más ember boldogsága okoz nekünk". Jeremy Griffith biológus a szeretetet úgy határozza meg, mint "feltétel nélküli önzetlenséget".
A szeretetre néha úgy utalnak, mint a "nemzetközi nyelvre", ami hidat képez a kulturális és nyelvi megosztottság felett.
Egy személy szerethet tárgyat, alapelvet vagy célt, ha nagyra értékeli azt vagy elköteleződött afelé. Ilyenek például a lelkes önkéntes munkát végző, mozgalmi emberek. Az ügyük "szeretete" néha nem a személyek közötti szeretetből fakad, hanem a személytelen szeretetből, ami altruizmussal és erős spirituális vagy politikai meggyőződéssel párosul. Az emberek "szerethetik" a fizikai tárgyakat is, állatokat, növényeket, ásványokat vagy tevékenységeket, magyarán azonosulhatnak ezekkel a dolgokkal. Ha szexuális vonzalom is megjelenik, ezt a jelenséget parafíliának hívják.
A személyközi szeretet az emberek közötti szeretetet jelenti. Ez egy sokkal potensebb érzelem, mint egyszerűen kedvelni valakit. A viszonzatlan szeretet azt jelenti, hogy egyoldalú ez az érzelem. Személyközi szeretet létezhet családtagok, barátok vagy párok között. Számos pszichológiai rendellenesség is a szeretettel kapcsolatos, mint például az erotománia.
A történelem során a filozófia és a vallás boncolgatta leginkább a szeretet jelenségét. Az elmúlt évszázadban a pszichológia tudománya is úttörő munkát végzett a témában. Pár éve a pszichológia, antropológia, idegtudomány és a biológia sokat hozzáadott a szeretet természetének és funkciójának megértéséhez.